Az ózon egy természetben előforduló gáz. Az ózonréteg pedig egy 11-40 kilométeres magasságban található védőréteg, mely pajzsként óvja meg Földünket az űrből származó, veszélyes sugárzásokkal szemben, például megvéd bennünket a nap ultraibolya, vagyis UV-sugárzása ellen.

Sajnos az ózonréteg eddig sem volt túlságosan jó állapotban, de egy friss tanulmány nemrégiben beszámolt arról, hogy az elmúlt két évtizedben egyre több, hatalmas ózonlyuk keletkezett az Antarktisz felett, annak ellenére, hogy be lettek tiltva az ózonroncsoló vegyületek használata.

Az ózonréteget károsító anyagok mértékét 1987-ben kezdték el szabályozni

Az ózonréteget lebontó, károsító vegyszereket korábban széles körben használták hűtőszekrényekben, aeroszolos spraykben, légkondicionálókban, illetve tűzoltó anyagokban is. Az 1970-es évtől kezdve volt észlelhető az, hogy a halogénezett szénhidrogének lyukat kezdtek ütni az Antarktisz felett, ebből kifolyólag 1987-ben be is tiltották ezeknek az anyagoknak a használatát.

A kutatók szerint a halogénezett szénhidrogének betiltása következtében a károsodott réteg elkezdett regenerálódni, ám becsült adatok szerint az ózonréteg állapota az 1980-as szintet csak 2066-ra tudná elérni. A fő ózonréteget lebontó gázok légköri élettartama 50 és 100 év közé tehető.

A kutatók a friss tanulmányokban arra szeretnék felhívni az emberek figyelmét, hogy a hiedelmekkel ellentétben a CFC-k visszaszorítása után nem csökkent jelentősen az ózonlyuk mérete. Sőt, 2020 és 2023 között újabb nagyméretű lyuk keletkezett az Antarktisz feletti területen. A tudósok szerint az éghajlatváltozás igen komoly következményeket idézett elő az ózonréteg károsodásában, ugyanis az elmúlt időkben megnőtt a klórozott-fluorozott szénhidrogének mennyisége a levegőben, erről pedig nemrégiben a Nature Communications is beszámolt.

Annika Seppala, az új-zélandi Otagói Egyetem munkatársa így nyilatkozott az üggyel kapcsolatban: „Az elmúlt kilenc évből hatban nagyon alacsony volt az ózon mennyisége, és rendkívül nagy volt az ózonlyuk. „

Az Európai Űrügynökség műholdja felfedezte a történelem egyik leghatalmasabb ózonlyukát

Ahogy évről évre nő, majd visszahúzódik az Antarktiszt körülölelő tengeri jég, úgy nő a kontinens felett lévő ózonlyuk mérete is. Mára már a lyuk háromszor akkora, mint Brazília. Az Európai Űrügynökség (ESA) Copernicus Sentinel-5P műholdjának adatai szerint 2023 szeptember közepére az ózonlyuk területe elérte a 10 millió négyzetmérföldet, ez pedig egyértelműen az egyik leghatalmasabb szezonális lyuknak számít, amit valaha a kutatók észleltek.

Az Antarktisz felett található ózonlyuk jellemzően szeptember környékén nyílik ki, majd a novemberi hónapban bezárul, tehát a jelenség a déli félteke tavaszán észlelhető.

A legfrissebb műholdas adatok alapján elmondható, hogy a középső sztratoszférában lévő ózon 2004-es adatokhoz viszonyítva 26%-kal tudott lecsökkenni. Ebből kiderülhet, hogy az ózonlyukak kialakulásában nagy valószínűséggel nem csak a halogénezett hidrogének voltak felelősek.